PAPAGÁJOS LAPOK

• 2021. szeptember 12.

Kézzel nevelt csibék

Az 1970-es években sok papagájt importáltak, és Rosemary Low papagájszakértő a kézzel nevelt fiókák egyik úttörője volt ebben az időszakban. Ezt nem kifejezetten a csak a puszta szaporodásért támogatta ennyire, hanem azért, hogy megőrizzék a ritka fajokat a tenyésztés számára. Sajnos sok madár a kedvtelésből tartott állatok piacán kötött ki, és a nagyobb testű fajok, például a kakaduk esetében ez gyakran katasztrofálisnak bizonyult. Egy kakadut 5-6 hónapig etetnek a szülei, mielőtt önállóvá válhatna.



Kényszerített elválasztás korábban
Az idő előtt elválasztott kispapagájokat gyakran eladják tapasztalatlan gazdáknak, a bújós csecsemőkből így szűkölködő, ragaszkodó, rosszabb esetben sikoltozó, harapdáló és öncsonkító állatok lesznek. Rosemary, aki egykor könyveket adott ki a kézzel történő nevelésről, ma már meg van győződve arról, hogy a szülői nevelés mentálisan jobban felkészült madarakat eredményez, akik sikeresebben boldogulnak a mi környezetünkben. Rosemary nem zárkózik el attól, hogy kritizálja a papagájtartók körében azokat a gyakorlatokat, amelyeket helytelenít.



A a szaporodóképes koron túli párokkal kapcsolatosan ezt írta: "A tenyésztő felelőssége, hogy a már nem termékeny párokat halálukig megtartsa, és hogy kényelmes öregkort biztosítson számukra. Láttam már öreg madarakat, amelyek nyilvánvalóan életük végéhez közeledtek, és valóban gyengék voltak, és úgy adták el őket, mint egy árut. Ez megvetendő."